A titkos cikk: Unger Alajos: Arrabona 50 / 2

A titkos cikk. A múzeumi oldalon nem található, hivatal pdf nem kaptam meg. Ez ellenére itt az Arrabona 50 / 2 tanulmányom magam pdf formátumban. A győri Unger kártyafestő és művészcsaládról. Unger Károly (1812-1895), pap, püspöki írnok és levéltáros az újvárosi Nepomuki Szent János kápolna kurátóra volt, a kápolna melleti házban élt. Ott 1878-ban testvére Ifj. Unger Mátyás kártyafestő halt meg, és ott Unger Alajos akadémiai festő olajképei egyszer is raktározottnak.

Wunderlich, Claudia: Késő nazarénus, késő romantikus és kártyatervező: A Kupelwieser-tanítvány Unger Alajos újrafelfedézese

claudia_wunderlich_arrabona_50_2

arrabonacover

Dr. Wunderlich, C. et al.: Alois Unger Alajos: Catalogue Raisonné

P1080242.jpgA nemzetközi Unger kutatócsoport munkája. További informáciokért kérem, hogy kapcsolátba lépj velem (claudiakukacclaudia-wunderlichpontde). Ha van Unger Alajos munkája, vagy szeretne, hogy vizsgájuk, hogy vajon munkája van szó, szívesen e-mailt küldhet nekem. A tulajdóna titoktartást és a diszkréciót is szem előtt tartjuk, szigorúan bizalmasan kezelik. Üzenetét nagyon várunk!

Tartalom: Az Unger család története; Unger Alajos élete és tanárok (új eredményekkel); munkája téljes lista

This is the work of the international Unger research group. For further information please contact me at (claudiaatclaudiaminuswunderlichdotde). If you think you are in the possession of a work by Unger please get in touch, and we shall investigate whether it actually is. We are looking forward to hearing from you.

Contents: The history of the Unger family; the life of Alajos Alois Unger and his teachers (including the latest findings); complete list of his works

Video I.: The Unger Playing-Card Making and Artist Family/Az Unger család

Follow me on Pinterest…

Visit Alajos Alois Unger’s profile on Pinterest.

Na nézd csak! Az Unger fanyomóducak a Rómer Flóris emlékkiállításban

Na nézd csak! A családunk kártya fanyomóducak újra kiállításban. Tegnap megnyittattok a győri Apatúrházban a Rómer Flóris (1815-1889) múzeum alapítója vándor kiállítás. Két publikációmban az Unger kártyakészitőcsaládról és Unger Alajos akadémiai festő és kártyatervezőről írtam és figyelmeztem arrol, hogy Rómer Flóris volt az első, aki ajandékozta a magyar múzeumnak a játékkártyalapokra és a kártyanyomóducak gyűjtésére (lásd Arrabona, a győri Rómer Flóris Múzeum közleményei 50/2, 135. – 178. oldal, 178. oldal, 70. jegyzet és a Acta Ethnographica Hungarica 2012 évi angol nyelű tanulmányom(267. oldal), mely itt letölthető: claudia_wunderlich_acta_unger ). A 2009 évi Xántus János jubileum- könyv (Válogatás a javából, 68. oldal, 211. oldal) az Unger fanyomducakról erről nem volt szó, Székely Zoltán szerkesztő (Csécs Terézzel) pedig írta, hogy az Unger család eredetileg soproni család, aki 1810/11 Győrbe telepedett le; azt az információ tőlem kapta, de nem citált nekem (lásd is a lenti beírasok!). A múzéum a nyomóducak ajandékent kapta if. Unger Mátyás kártyafestőtől 1873/74-ben. Most, mint látható a lenti videóban (1:59-2:04), Unger családom fanyomóducak szerepelnek az új Rómer Flóris emlékév kiállításban, mely nem csak Győrben, hanem más városokban és határtuli városokban is látható a jövőben:

És itt a cikk a kiállításról: http://gyorplusz.hu/cikk/132672.html

Kíváncsi vagyok, hogy vajon ez a kiállításban nemzetközi színvonalok szerint pontosan idéznek nekem vagy lesznek legalábbis a tervezett publikációban… Meghívast a kiállításra mostanáig nem kaptam, bár tudnak a múzeum vezetősége és munkatársai, hogy gyakorileg Győrben vagyok. Soha kell feladja a reményt…

Zoligate — ZoliPlagWiki: Székely Zoltán, a Hansági Múzeum igazgatója, egy Guttenberg plágizátor utóda

zsuzsanna

Navigációs gyorslinkek, kattints:

Ki vagyok?  Felvételek: Unger-kutatásom 2. videó: Plágium és csalás. Az események krónikája. E-Mail-krónika. ZoliPlagWiki és hibák. Hozzájárulásom a kiállításhoz. A múzeum sajtóközleménye. ZoliPlagWiki kronikája

(lászd is a továbbii részeket, iratokot és felvetteket itt blogomom) Székely Zoltán, a volt megyei múzeum igazgató helyetése és jelenlegi Hansági Múzeum igazgatója, nem akart megoldás, mint felajánltam, beszélgétesünkben pedig folytatta rabulistikus módon megsértni nekem. Sem hagyom magam megszarolni. Inkabb publikálom téljes, kommentált, e-mail korrespondenciánkat én. Összesen nem mint gondol ő, csak mutat, hogy nem jól tud nekem és hogy nem jól ért a német nyelvet. A fenti kép Zsuzsanna a fürdőben mutata további ok, hogy miért ilyen magaviselet. Azt mondják Székely Zoltánról, hogy, gondol, hogy mindig büntetelen marad.

Tájékoztatás eljárás lefolytatásának elutasításáról_Claudia W  részére(1)_Seite_1Tájékoztatás eljárás lefolytatásának elutasításáról_Claudia W  részére(1)_Seite_2

Ha tiszta lelkiismerete lenne Székely Zoltán, hogy miért sem beleegyzte az MTA-viszgalátba?

Unger Alajos és a győri Unger család

Mi történt?

1987 óta kutatom — részben családom és jó ismérőseim segítségével, kb. 2000 óta pedig egyre behatóbban– magyar elődeimet: a győri Unger játékkártyafestő- és művészcsaládot.

Azzal a legjobb szándékkal, hogy a győrieknek és az akkori Xántus János Múzeumnak segítsek egy Unger Alajos-gyűjteményt felépíteni, valamint a művész életét és munkásságát tovább kutatni és dokumentálni, 2009 szeptemberében beleegyeztem, hogy cikket írok az Arrabona Évkönyvbe. Székely Zoltán kért meg erre, mivel 2010 szeptemberében és októberében kiállítást rendeztek a múzeumban, és többek között a családról írtam dolgozatomat az Oxfordi EgyetemenEz teljesen normális eljárásnak hangzott, azonban később olyasmi történt, amit senki nem képzelt volna:

– Zoltán Székely azt ígérte nekem, hogy a cikket a múzeum lefordítja  magyarra, és 2010-ben megjelenteti az Arrabonában. A magyar nyelvű közzététel számomra nagyon fontos volt. Végül csak németül adták ki, bár egy barátunk a cikket szívességből lefordította. -> Szívességből vállalt munkám egyetlen elismerésével kapcsolatban becsaptak. Amint a múzeum hivatalos sajtóközleményében tudtul adta, cikkem és munkám nélkül a kiállításra nem kerülhetett volna sor!

– Az Unger-kiállítás megnyitójára a múzeum szónokként Dr. Szakál Gyula  egyetemi docenst hívta meg, aki mindaddig nem foglakozott az Ungerek kutatásával. Beszédében többször idézett kiadatlan cikkemből, amelyet Székely Zoltántól tudomásom nélkül kapott meg. Ez tudományosan nem elfogadható eljárás, és plágiumot  képez! Székely Zoltán hűtlenül kezelte a munkámat!

– A kiállításon használati szerződéssel ellentétesen  használtak  családi képeket és nem idézték a férjem (Prof. Dr.-Ing. Jürgen Wunderlich) történelmi játékkártyagyártással kapcsolatos munkáját. Székely Zoltán strukturális plágiumot követett el a férjem ellen. Egy kiállítási tábla úgy néz ki, mintha az utolsó percben vette volna át a férjem által készített műhelyvázlatot, de ami megmaradt, ennek ellenére strukturális plágiumot képez.

– Székely Zoltán a kiállításon és a sajtóközleményben azt a lényeges információt eltitkolta, hogy nemcsak általában Unger Alajos családját, hanem az olajfestményt és bécsi akadémiai tanulmányait is részletesen kutattam.

– Székely Zoltán ismételten szándékosan visszatartott Unger Alajosról és műveiről szóló információkat, akkor is, amikor kifejezetten ezeket kértem tőle (pl. a rajzok eredetijét nem mutatta meg és a családi portré hátoldalán levő pontos származási adatokat érdeklődésemre csak részben közölte. Rendelkezésemre áll egy fotó a kép hátoldaláról. Elhallgatta előlem az Unger családra való utalást, azt állítva, hogy nem tudja, ki az előző tulajdonos, noha Kieselbach műgyűjtőjegyzékében szerepel a név).

– Bár annyit dolgoztam szívességből és anyagilag is hozzájárultam a kiállításhoz, Székely Zoltán súlyosan megsértett, azt állította, hogy tudományos módszereim kétesek, és teljesen elfogadhatatlan módon kezelt engem.

– Végül Székely Zoltán az Arrabona 49/1 számában maga tett közzé egy  Unger Alajosról szóló cikket. Azt, hogy tanulmányrajzait leírta, alapjában véve kifejezetten örvendetesnek tartom. Azonban cikkében nem teljesen és nem helyesen idézett. Minden idézetet kihagyott, amely azt mutatja, hogy a művészt és munkásságát már régóta kutatom és sok új felismerésre jutottam tevékenységéről!

A közös kiadványt előzőleg elutasította.

– Már tisztázó beszélgetésre se volt hajlandó velem, hogy világossá váljon, mennyiben súlyosbították a helyzetet a nyelvi-kulturális félreértések.

– Ezenfelül Székely  Zoltán mind a kiállításon, mind a cikkében sok súlyos szakmai hibát követett el: még arra se volt képes, hogy a művész keresztelési dátumát pontosan lemásolja, és nem vette észre, hogy a kiállításon először bemutatott Madonna-kép Cesare da Sesto La vierge au bas-relief  c. festményének másolata (ezt a képet 2010-ben “a  legfontosabb kiállított tárgynak, Unger Alajos legkvalitásosabb munkájának” nevezte!). A hibák részletes bemutatása itt és itt is.

Összegzés: Székely  Zoltán úgy próbálja meg beállítani, hogy művészettörténeti szempontból mindent ő kutatott fel, én pedig csak egypár családfakutatási adattal járultam hozzá. Ez viszont egyáltalán nem igaz!

Az én forrásjegyzékemmel járta a győri levéltárakat, azonban nem talált újabb ismereteket.

Amit bizonyíthatóan én találtam elsőként Unger Alajosról és munkásságáról:

– helyes keresztelési és halálozási dátuma (családom segíségével nyomoztam ki)

– a halál oka

– idősebb és ifjabb Unger Mátyás játékkártyafestők fia és fivére volt és nagyon valószínű, hogy maga is játékkártyafestő lett

– azok az idők, amelyekről bizonyítékkal rendelkezünk, amikor Hieronymi Ottó tanítványa is volt a győri rajziskolában

– hogy a bencés gimnáziumba is járt

– hogy nem csak 1836-tól tanult a bécsi akadémián, hanem első ízben már 1833-ban beiratkozott

– hogy az elemi rajziskolába, valamint aztán “Zeichnen bei den Antiken” Leopold Kupelwieserhez járt és Anton Schallernél mint tanárnál tett anatómiavizsgát.

– hogy a híres, Győrben is működő Toskano polgári kéményseprő-dinasztiánál lakott Bécsben

– olajművének rekonstruckciója és műlista (ezeket itt a blogomban dokumentáltam)

– hogy műve vallásos-romantikus, vagyis nazarénus jelleget visel, noha a portréfestészeten kívül a zsánerképfestészetet is művelte.

– pontosan mi a nazarénusi hagyomány a munkájában

– a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában levő családi portrén ábrázolt személyek leírása

– a Szent Család képének, valamint egy biedermeier képórájának fellelése

– hogy ez a Madonna-kép Cesare da Sesto festményének másolata

– újonnan fellelt olajművének leírása

– a család lakóházai, köztük Unger Alajos szülőháza, és az a ház, ahol meghalt

– a képek eredete

Közben a művet még sokkal részletesebben kutattam, magyar, osztrák és német levéltárakban és könyvtárakban, azonkívül a szegedi egyetemen egy konferencián beszéltem!

Mit kutatott fel Székely Zoltán?

Az Arrabona-cikk újdonsága az antik gipsznyomatok alapján készült tanulmányrajzok leírása szekunder irodalom segítségével. Az Arrabona 49/1 számának Unger Alajosról szóló cikkén kívül Székely Zoltán további közleményben: egy 1998-as kiállítási katalógusban írt Unger Alajos Unger csataképéről. Ez a rövid szöveg azonban nem tartalmazza az általa újonnan felkutatott eredményeket. Ott is a téves születési dátumot (1815) adja meg halálozási dátum nélkül. Ahogy egy győri barátunk kifejezte: Még arra sem vette a fáradságot, hogy a szomszédos városi levéltárban kikeresse a pontos születési dátumot!

Szakmai hibák

a) A kiállításon:

– a művész keresztelési dátuma:  Unger Alajost 1814 október 29-én, nem pedig szeptemberben keresztelték.

– A Madonna-kép leírása teljesen hibás. A kép a valóságban Cesare da Sesto La vierge au bas-relief c. képének másolata, amelyet azonban Unger Alajos életében Leonardo da Vinci művének tartottak.

– Nincs Huber Maurer, csak Hubert Mauerer nevű festő, aki fontos festő volt az akadémián.

– Unger Alajos már 1833-ban a “helyes” akadémiára járt.

– Az Ungereknek nem ingaórájuk volt,  mint a kiállításon, hanem Unger Alajos által festett biedermeier képórájuk.

– Idősebb  Unger Mátyás elsősorban egyszerű, kedvező árú népi kártyákat gyártott, ez a kiállításon nem válik világossá.

– Hans Schäuffeleint jobb lenne nem Hans Leonhard Schäuffeleinnek nevezni, ezt egy művészettörténésznek tudnia kellene.

– A játékkártyagyártás folyamata ugyan a mi alapunkon készült, azonban bármi legyen is az oka, fontos lépések kimaradtak, ezáltal a bemutatás összességében hiányos, ellentmondásos; a szöveg nem veszi figyelembe az ábrákat, ezek sorrendje pedig teljesen logikátlan.

– A kiállításon bemutatott présgépet a kártyagyártásban másképp használták.

– A Madonna-képen kívül nem történik állásfoglalás a művek eredetére vonatkozóan (ezt egy Ukrajnában született, jelenleg Angliában élő művészeti szakértő kifogásolta, aki nagyon csodálkozott rajta).

– A doktori címemrről nem történik említés, és akkoriban Neu-Ulmban, nem pedig Neu-Kölnben dolgoztam.

b) – a cikkben:

– A keresztelés dátumát — ahogy már a kiállításon — téves (lásd fent)

– A család nem a mai Bástya utcában, hanem a mai Duna kapu téren lakott.

– egy kivétellel, Hubert Mauerer neve ismét többször Huber Mauerként fordul elő.

– Unger Alajos tanulmányainak idejét különösen az összefoglalásban hibásan áll: Unger  Alajos 1833-tól folytatta tanulmányait  (ennek kutatása céljából jártam a bécsi Akdaméiai Levéltárban, a megadott szekunder forrás, Fleischer téved ezen a ponton; ezért nehezen követhető, hogyhogy itt Fleischert (másodlagos forrás) idézi, ráadásul megjegyzés nélkül)

– fordítási hibák

– gyakran téves oldalszámok az idézeteknél, lásd plagizálás

– az 1998-as Kisalföldi Művészeti Lexikont idézi, nem a 2012-est, noha ott található az az aktualizált bejegyzés Unger Alajosról, amelyik engem idéz

Csak a források egy részét tudtam átvizsgálni, mivel a Bajor Állami Könyvtárban nem áll minden könyv rendelkezésre, ezért nagy valószínűséggel még több hibát lehet találni.

Alois Unger Alajos 200. születésnapja / birthday

Ma pontosan 200 éve kereszteltek Unger Alajos (1814-48)  akadémiai festő Győr belvárosban.

It is exactly 200 years ago now today that the academic painter Alajos Unger (1814-48) was baptised in Győr.

The rediscovery of Alois Unger Alajos (1814-48) újrafelfedezése

A győri kártyafestő családból származó Unger Alajos a XIX. században meghatározó szerepet játszó késő romantikus és késő nazarénus művészet újra felfedezett képviselője. Kezdetben szülővárosában Hofbauer Jánosnál, majd először 1833-ban, illetve 1836–1842 között a bécsi akadémián tanult, utóbbi időszakban immár Leopold Kupelwieser tanítványaként. Művészete tematikai és festészeti szempontból a Kupelwieser körüli késő romantikus és késő nazarénus tradícióban gyökerezett. Nemcsak mestere irodalmi-zenei-művészi irányát képviseli, hanem Joseph von Führich, továbbá a Kisfaludy-féle Aurora számára illusztrációkat készítő Moritz von Schwind késő romantikus szellemiségét követve „meseszerűen poétikus” festési mód jellemzi, amelyet erős, keresztény és magyar patrióta meggyőződésének kifejezéséhez használt.

A Győr visszafoglalasa című csatakép és a művészt családja körében ábrázóló portré mellett, amelyek az 1970-es években a Magyar Nemzeti Galéria őrzésébe kerültek, egy további 1836-ból származó, tehát jelenleg első ismert műve is közgyűjteményben található, a fiatal nőt ábrázoló eddig teljesen ismeretlen festmény a University of Pennsylvania portrégalériájának tulajdonában van.

A La vierge au bas-relief című festménye Cesare da Sesto nazarénus körökben nagyra értékelt azonos című képének másolata, de meggyőzően jut kifejezésre a nazarénus örökség a több jelenetből álló Vajk megkeresztelese című festményén is, amely egyben a pietas habsburgica — vagy pontosabban szólva a pietas hungarica sajátos kifejeződése, akárcsak családi portréján, amely egyike a különösen ritka nazarénus családi portréknak. Unger Alajos személyében — C. L. Hofmeister és Georg Vogel mellett — a harmadik magyarországi biedermeier óraképfestőt sikerült azonosítanunk. Walter Scott A lammermoori menyasszony című regénye, illetve az azon alapuló Donizetti-opera Lammermoori Lucia alakjainak velencei látképbe ágyazott ábrázolása nem pusztán romantikus-fennkölt, hanem politikai célokat is kifejezésre juttatott, párhuzamban azzal, hogy Walter Scott hatása nemcsak a reformkori irodalomban és társadalmi életben volt meghatározó, hanem a nemzeti mozgalomban is. A nazarénus művészet látszólagos naivitása mögött — így Unger esetében is — romantikus jelképművészet rejtőzik, (Scholl 2007) pontosabban a horatiusi ut pictura poesis helyére a Grewe (2009) által leírt mélyebb, gyakran többrétegű jelentést hordozó ut hieroglyphica pictura lépett, amelyet a modern szemlélőnek újra meg kell fejteni Újonnan előkerült forrás bizonyítja, hogy Unger Alajos családja híres kártyáinak tervezője volt és ezáltal szerepe volt a nemzeti, magyar kártyastílus kialakításában.

A festő túl fiatalon halt meg ahhoz, hogy — leszámítva kártyaterveit — munkájának gyümölcseit learathassa. Szülővárosában azonban így is nagyra értékelték és az 1903-as győri művészeti kiállításon egykori akadémiai társával, August von Pettenkofennel egy szinten említették. Unger életműve tehát nemcsak a nazarénus művészet története szempontjából érdekes. Az 1970-es években kezdődött átértékelés ellenére még ma is gyakran félreértett nazarénusoknak a magyar művészet születésére gyakorolta hatása miatt legalább ennyire megérdemli a figyelmet.

THE REDISCOVERY OF A KUPELWIESER STUDENT: THE LATE NAZARENE, LATE ROMANTICIST PAINTER AND PLAYINGCARD DESIGNER ALAJOS UNGER

Alajos (Alois) Unger, who was descended from the well-known Unger playingcard making family from Győr, is a recently rediscovered Hungarian late Nazarene and late Romanticist artist. The son and brother of the playing-card makers Mátyás (Mathias) Unger the Elder (1789-1862) and Younger (1824-78), he was originally apprenticed in this craft as well and, as could be proved for the first time, designed the family’s playing-cards. First trained at the National Drawing School of his home under János Hofbauer (creator of The Castle of Deveny Hungarian National Gallery), which apprentices and journeymen of the local crafts attended, Alajos Unger enrolled at the Vienna Academy of Fine Arts first in 1833 to train there as a draughtsman and then became a pupil of Leopold Kupelwieser (1796-1862) from 1836 until 1842. Among his classmates were the famous artists Eduard von Engerth (1818-97), Franz Josef Dobiaschofsky (1818-67), Ferenc Szoldatits (1820-1916) and August von Pettenkofen (1822-1889). In an art exhibition in Győr in 1903 the quality of Unger’s genre paintings displayed there was likened to those of the latter.

It has now been possible to demonstrate how strongly his art was rooted in the late Nazarene and late Romantic tradition of the circle around his teacher. Overall, his style not only reflects the ”literary-musical-artistic“ orientation of Kupelwieser, but also the “fairytale-like-poetical” variety represented by Joseph von Führich and particularly Moritz von Schwind. Alajos Unger had until recently only been known by name, but with the present article, a fuller picture of the artist’s life and work has been presented. Thus, apart from the two oil paintings, which came into the possession of the Hungarian National Gallery in the 1970s, The Recapture of Raab (1840) and a portrait of the artist and his family (1843), a series of hitherto unknown oilworks has been discovered: a portrait of an unknown lady (1836), now part of the art collection of the University of Pennsylvania, a copy of Cesare da Sesto’s La vierge au bas-relief (date unknown), the Baptism of Vajk (1842) and a Biedermeier picture clock depicting a patriotic scene from the opera Lucia di Lammermoor set against the backdrop of a veduta of Venice (1847). The portrait of Ferenc Hergeszell, a local politician from Unger’s hometown and later member of the Hungarian Diet, from 1841, now in the collection of the Flóris Rómer Museum in Győr, also bears Unger’s painterly handwriting.

Altogether, the torso of the extraordinary work of a representative of a younger generation of Nazarenes, who promoted Hungarian national art, has been unveiled in the bicentenary of his birth. In addition to this, the role of Nazarene artists and that of their networks in the development of Hungarian art generally was investigated.

Unger Károly (1812-95), az egykori újvárosi Nepomuki Szent János kápolna kurátora

1895. január 5. Unger Károly, az egykori püspöki írnok és levéltáros, a Nepomuki Szent János kurátora, a kápolna mellett kis házban halt meg. If. Unger Mátyás kártyafestő ott elhunyt 1878-ban. Ebben a házban raktároztak Unger Alajos olajképeit is. Itt Unger Károly gyászjelentése, mely jelent meg a Győri Közlönyben (1895. január 10.):

 

Karolynachruf1 karolynachruf2

 

Alajos Unger (1814-1848) and the Unger family: News and updates

News and updates on Alajos Unger and his family will be provided here soon. Please stay tuned!

Press the “follow” button to receive these updates automatically.